AZ EU KÃLTSÃGVETÃSEMinden európai állampolgár hozzájárul az Európai Unió költségvetéséhez, amely lehet?vé teszi, hogy az Unió megfeleljen az elvárásoknak számos olyan területen, volume az agrárpolitika, a regionális politika, a kutatás, a környezetvédelem, az oktatás és képzés. A költségvetést a Tanács és az Európai Parlament fogadja el, és a Bizottság hajtja végre. A költségvetés a végrehajtás során, számos ellen?rzésen megy keresztül. Az EU úgynevezett ?közös költségvetést? hozott létre, amely hasonlÃt az állami költségvetésekre, de számos sajátosságot is tartalmaz. Ahhoz, hogy átlátható legyen a különbség a két költségvetési rendszer között, el?ször nézzük az állami költségvetés jellemz?it:Túlnyomórészt adóbevételekre épül, ebbe beletartoznak a bÃrságok, illetékek, vámok, vállalati adók, gépjárm? utáni adók stb. A beszedett adóból az állam közoktatást, közbiztonságot, közegé szségügyet, köztisztaságot és egyéb közjavat biztosÃt. A konkrét bevételek nem köthet?k össze konkrét kiadásokkal, az összes bevételnek kell fedeznie az összes kiadást. Az állam irányÃthatja a gazdaságot a költségvetéssel: ha növeli az állami kiadásokat akkor az több munkalehet?sé prevail eredményez ami által n? a foglalkoztatottak száma és ez er?sÃti a gazdaságot. Ezzel ellentétben, viszont ha csökkenti a kiadásokat, akkor csökkenteni tudja az inflációt. NegatÃv struktúra politika: gazdasági szerkezeteket konzerváló, szerkezeti modernizációt akadályozó politika. Gyakorlatban a veszteséges iparágakba való pénzbefektetést jelenti. PozitÃv struktúra politika: a m?szaki és szerkezeti modernizációt, valamint a hatékonyságnövelést helyezi el?nybe. Gyakorlatban az állam a hazai és nemzetközi piacokon is versenyké metrical unit ágazatokat támogatja.
A társadalom egyenl?sége érdekében az állam segélyeket ad a szegényebbeknek és nagyobb adókat ró ki a gazdagabbaknak, Ãgy alakulhat ki a társadalmi kohézió, ami nagyobb összetartást, békét eredményez. Most nézzük a sajátosságait az EU közös költségvetésének:IrányÃtja és szabályozza az EU m?ködését és gazdaságát. TeljesÃti a gazdaságpolitika stabilizációs, forrásátviteli és jövedelem-újraelosztó funkcióit. Externalitás: egyes tevékenységek megjelenhetnek több tagállamban is, ha az egyik tagállamban gyengébben egy másikban pedig er?sebben akkor kiegyenlÃthetik egymást. Oszthatatlanság: olyan tevékenységek tartoznak ide melyeket nem célszer? szétosztani a tagállamok... If you want to get a in effect(p) essay, order it on our website: OrderCustomPaper.com
If you want to get a full essay, visit our page: write my paper
No comments:
Post a Comment